Magyar Agrárkamara Vidékfejlesztési Minisztérium Nemzeti Élelmiszerlánc-biztonsági Hivatal Új Magyarország Vidékfejlesztési Program Mezőgazdasági és Vidékfejlesztési Hivatal EU
  |   Login

Fogalmak, magyarázatok a Kölcsönös Megfeleltetés tárgykörében

Keresés:
integrált növényvédelem: : biológiai, biotechnológiai, kémiai, termesztési vagy növénynemesítési intézkedések ésszerű alkalmazása, amelyek során a kémiai növényvédő szerek használata arra a szorosan vett legalacsonyabb értékre korlátozódik, amely a károsító populációnak egy gazdaságilag elfogadhatatlan kárt vagy veszteséget okozó szint alatt való tartásához szükséges;
járványos állatbetegség: állatról állatra terjedő fertőző állatbetegség
Agrár-környezetgazdálkodási (AKG) minimumkövetelmények:

a 61/2009. (V. 14.) FVM rendelet 16. illetve 17. mellékletében szereplő Tápanyag-gazdálkodási minimumkövetelmények, valamint a Növényvédelmi minimumkövetelmények

állandó legelő:

a közös agrárpolitika keretébe tartozó, mezőgazdasági termelők részére meghatározott közvetlen támogatási rendszerek közös szabályainak megállapításáról és a mezőgazdasági termelők részére meghatározott egyes támogatási rendszerek létrehozásáról szóló 73/2009/EK tanácsi rendelet III. címében előírt egységes támogatási rendszer végrehajtására vonatkozó részletes szabályok megállapításáról szóló 2009. október 29-i 1120/2009/EK bizottsági rendelet 2. cikk c) pontja szerinti földterület

állandó vízfolyás:

olyan felszini vizfolyások, melyek medrében az év minden szakában, tehat a legnagyobb szárazságok idejen is, mozog víz. Táplálhatják felszíni vagy felszin alatti vizek;

állatállomány:

Minden saját felhasználásra vagy jövedelem-, illetve vagyonszerzési célból tartott haszonállat.

állat-egészségügy: : az állattartással, az állatok tenyésztésével, szaporításával, levágásával, állatok etetésére szánt takarmány szállításával és forgalomba hozatalával összefüggő járványügyi, gyógyászati, állathigiéniai, állatvédelmi, szaporodásbiológiai és takarmányhigiéniai feladatok, állati eredetű élelmiszerrel, állati eredetű szaporító anyaggal, állati eredetű melléktermékkel, a zoonózisokkal és állatgyógyászati termékekkel kapcsolatos járványügyi és higiéniai feladatok, valamint az ezekkel kapcsolatos igazgatás, irányítás, szervezés, ellenőrzés, eszközellátás, továbbá az e feladatokkal összefüggő kutatást, képzést is magában foglaló tevékenységek összessége;
állategészségügyi hatóság: Mezőgazdasági Szakigazgatási Hivatal Központja.
állategység:

Arányának meghatározásáról szóló 50/2008.(IV. 24.) FVM rendelet 5. számú melléklete alapján meghatározott, a különböző állatfajok állományának számbavételére alkalmas egyenérték.

állatgyógyászati készítmény: minden olyan anyag, készítmény, amelyet az élő állat élettani és kóros állapotának befolyásolására, illetőleg vizsgálatára alkalmaznak, az állatgyógyszerek, állatgyógyászati oltó- és kórjelző anyagok, állatgyógyászati gyógyhatású készítmények, az élettani szükségleten felül adott nem nutritív testidegen takarmánykiegészítő anyagok, telepspecifikus oltóanyagok, magisztrális állatgyógyászati készítmények, állatgyógyászati segédanyagok;
állatgyógyászati készítmény (gyógyszer): : bármely anyag vagy anyagok keveréke, amelyet állatok betegségeinek kezelésére vagy megelőzésére készítenek, továbbá bármely anyag vagy anyagok keveréke, amely farmakológiai, immunológiai vagy metabolikus hatások kiváltása révén az állatok valamely élettani funkciójának helyreállítása, javítása vagy módosítása, illetve orvosi diagnózis felállítása érdekében alkalmazható;
állatgyógyászati termék: : állatgyógyászati készítmény, állatgyógyászati készítmény hatóanyaga, állategészségügyi biocid termék, állatgyógyászatban használatos gyógyhatású készítmény, ápolószer, segédanyag;
állat-járványügy: a fertőzésközvetítő útján vagy egyéb módon terjesztett, állatra, vagy az emberre veszélyes kórokozó - a kizárólag emberről emberre terjedő kórokozók kivételével -, illetve az általa okozott betegség elleni védekezésre, annak felismerésére, felszámolására hozható intézkedések és azok végrehajtása;
állatmozgás:

Az állat tenyészetek közötti helyváltoztatása, amely lehet szállítás vagy lábon hajtás.

állatmozgás-nyilvántartás:

A beérkezett és a kiszállított sertésekről az állattartó által tartási helyenként vezetett naprakész nyilvántartás (a tenyészetbe érkezett és abból kikerült állatok számát, valamint azonosítóját vagy származási tenyészetkódját, a sertés szállítólevél sorszámát, behozatal és kivitel esetén a küldő vagy fogadó tenyészet kódját, megnevezését és a szállítás időpontját, a szállított állatok korcsoportját [malac, három hónapos, hízó, tenyésztésbe vett sertés]).

állattartó:

Bármely természetes vagy jogi személy, aki/amely az állatokért felelős,akár állandó, akár ideiglenes jelleggel, beleértve a szállítás, illetve a piacon történő tartózkodás alatti időszakot is.

állattartó/üzemeltető:

Az a természetes személy vagy jogi személy, illetve jogi személyiséggel nem rendelkező gazdasági társaság, aki/amely a tartott állatokért, illetve egy adott létesítmény üzemeltetéséért akár állandó, akár ideiglenes jelleggel felelős.

állattenyésztési kezelés: engedélyezett anyag gazdasági haszonállatnak állatorvosi vizsgálatot követően állatorvos által vagy állatorvos felügyelete mellett történő beadása az ivarzás szinkronizálása, illetve a donor és arecipiens állatok embrióbeültetésre való felkészítés céljából, valamint ilyen anyagnak tenyésztett víziállatoknál a tenyészállatok csoportjai részére ivarátfordítás céljából állatorvos által kiállított vényre és állatorvos által vagy felügyelete mellett történő beadása,
állomány-nyilvántartás:

bizonyos haszonállatfajok esetében (szarvasmarha, juh/kecske) jogszabály által meghatározott tartalmi és formai követelményeknek megfelelően vezetett naprakész nyilvántartás (a gazdaság azonosító kódja, a gazdaság címe és földrajzi koordinátái, vagy a gazdasági földrajzi elhelyezkedésének azzal egyenértékű megjelölése, a termelés típusa, legutolsó leltár eredményei, és elvégzésének időpontja, az állattartó neve és címe, a gazdaságot elhagyó állatok esetén a szállító neve, a szállítóeszköz azon részének rendszáma, amelyet az állatok szállítására használnak, a rendeltetési gazdaság azonosító kódja, vagy annak neve és címe, vagy a vágóhídra szállított állatok esetében a vágóhíd azonosító kódja vagy neve és az elszállítás időpontja, a szállítási okmány másodlata vagy hitelesített másolata, a gazdaságba érkező állatok esetén annak a gazdaságnak az azonosító kódja, amelyből az állatot átszállították, valamint az érkezés időpontja a szállítási okmány másodlata vagy hitelesített másolata)

általános trágyázási tilalmi időszak: október 31-től február 15-ig
Árutermő állatenyésztésben tiltott anyagok: - tireosztatikus anyagok,
- stilbének, stilbénszármazékok, azok sói és észterei,
– 17-β-ösztradiol és észterszerű származékai
- béta-agonisták
– ösztrogén hatású
- androgén hatású és
- gesztagén hatású anyagok

Átláthatóság: az élelmiszerlánc bármely, az adott termékkel kapcsolatba kerülő szereplőjének gyors beazonosítása kiemelten fontos az élelmiszer-előállítás folyamatának nyomon követhetősége, szükség esetén a forgalomból történő visszahívhatóság érdekében
bányató: a felszíni vagy felszín alatti bányászati tevékenység következtében a földfelszín fedőrétegének eltávolításával, a felszín alatti vízkészletből kialakult és a bányaművelés befejezése után is fennmaradó olyan állóvíz, amelynek medrét a bányászat során mesterségesen kialakított terepmélyedés képezi
Baromfi Információs Rendszer (BIR):

Baromfi állománymozgások, a keltetések és a baromfi törzsállományok nyilvántartására létrehozott számítógépes rendszer.

behozatal:: áru harmadik országból a Magyar Köztársaság területére történő behozatala, beleértve az importot is;
Bejelentési kötelezettség alá tartozó állatbetegségek: : A. Szárazföldi állatokat érintő betegségek
1. Afrikai lópestis
2. Afrikai sertéspestis
3. Aujeszky-betegség
4. Bőrcsomósodáskór
5. Brucellózis (Brucella abortus, Brucella melitensis, Brucella suis)
6. Fertőző sertésbénulás
7. Hólyagos szájgyulladás
8. Juh- és kecskehimlő (Capripox)
9. Kacsapestis (kacsák vírusos bélgyulladása)
10. Kéknyelv betegség (Bluetongue)
11. Keleti marhavész
12. Kis kaptárbogár fertőzöttség (Aethina tumida)
13. Kiskérődzők pestise
14. Klasszikus sertéspestis
15. Lépfene
16. Lovak fertőző kevésvérűsége
17. Lovak járványos agy- és gerincvelő-gyulladása (valamennyi változat, ideértve a venezuelai ló-encephalomyelitist)
18. Madárinfluenza (Highly pathogenic avian influenza, HPAI)
19. Mézelő méhek nyúlós és enyhébb költésrothadása
20. Newcastle-betegség
21. Nyulak vérzéses betegsége
22. Ragadós száj- és körömfájás
23. Rift-völgyi láz
24. Rühösség
25. Sertés reprodukciós zavarokkal és légzőszervi tünetekkel járó szindrómája (PRRS)
26. Sertések hólyagos betegsége
27. Súrlókór (Scrapie)
28. Szarvasmarhák enzootikus leukózisa
29. Szarvasmarhák gümőkórja
30. Szarvasmarhák ragadós tüdőlobja
31. Szarvasmarhák szivacsos agyvelőbántalma
32. Takonykór
33. Tenyészbénaság
34. Tropilaelaps atka fertőzöttség
35. Veszettség
36. Szarvasok epizootiás haemorrhagiás betegsége
B. Víziállatokat érintő betegségek
1. Bonamia exitiosa-fertőzés
2. Bonamia ostreae-fertőzés
3. Járványos fekélybetegség (Epizootic ulcerative syndrome, EUS)
4. Járványos vérképzőszervi elhalás (Epizootic haematopoietic necrosis, EHN)
5. Koi herpesz vírus betegség
6. Lazacok fertőző vérszegénysége
7. Marteilia refringens-fertőzés
8. Microcytos mackini-fertőzés
9. Perkinsus marinus-fertőzés
10. Pisztrángfélék fertőző vérképzőszervi elhalása
11. Pisztrángok vírusos vérfertőzése
12. Pontyfélék tavaszi virémiája
13. Taura-szindróma (Taura syndrome)
14. White spot-betegség (White spot disease, WSD)
15. Yellowhead-betegség (Yellowhead disease)
bejelentett Tábla (egységes kérelem):

a mezőgazdasági parcellán belüli, az ügyfél által az egységes kérelemben bejelentett legkisebb, azonos hasznosítású összefüggő földterület, amelyen egy földhasználó egy növényfajt termeszt, beleértve a takarmány- keverékeket és a vegyesgyümölcsösöket is, valamint amelyet nem metszhet kötelezettségvállalással érintett terület

belföldi marhalevél-igazolólap:

Az állat központi nyilvántartásba vételét és állat-egészségügyi forgalomképességét, valamint az állattartó személyét tanúsító hatósági bizonyítvány.

birtokon tartás:

A kérelmezett állatnak az egyes jogcímekre vonatkozó jogszabályban meghatározott ideig a kérelmező tenyészetében történő tartása.

Biztonság:: nem hozható forgalomba olyan alapanyag, termék, illetve adalékanyag, amely nem biztonságos (egészségre ártalmas, emberi fogyasztásra alkalmatlan).
borpiaci intézkedések:

2008. április 29-i 479/2008/EK tanácsi rendelet 20. cikke szerinti támogatások. Szőlőültetvény szerkezet átalakításának és átállásának, zöldszüret,szőlőültetvény kivágásának támogatása.

egyedi csomagolás: az élelmiszerek olyan csomagolóanyagba vagy tárolótartályba történő behelyezése, amely közvetlenül érintkezik a szóban forgó élelmiszerrel, valamint
maga az egyedi csomagoláshoz használt anyag vagy tárolótartály;
egységes környezethasználati engedély köteles állattartó telep:

a 314/2005. (XII. 25.) Kormány rendelet alapján a következı mérettartomány feletti állattartó telepek tartoznak ide: Létesítmények intenzív baromfi- vagy sertéstenyésztésre, több mint
a) 40 000 férıhely baromfi számára,
b) 2000 férıhely (30 kg-on felüli) sertések számára,
c) 750 férıhely kocák számára;

Együttműködés: az élelmiszerlánc szereplői kötelesek a dokumentációs rendszer adatait haladéktalanul az élelmiszerlánc-felügyeleti szerv rendelkezésére bocsátani és együttműködni az illetékes hatóságokkal a járványügyi, élelmiszer-biztonsági és állatvédelmi kockázatok csökkentésének érdekében tett intézkedések során.
Élelmezés-egészségügyi várakozási idő: az, az általában napokban megadott időtartam, amelynek el kell telnie egy adott engedélyköteles termékkel végzett utolsó kezelés és a növény, növényi termék (beleértve a köztes terményt és aljnövényzetet is) betakarítása, a raktárfertőtlenítést követő betárolása, illetve a termény kitárolása, az áru felhasználása, forgalomba hozatala, fogyasztása, kereskedelmi feladása között.
élelmiszer felhasználó: : a végső fogyasztó, valamint az élelmiszert tevékenységéhez felhasználó élelmiszer-vállalkozás;
élelmiszer:: az „élelmiszer” minden olyan feldolgozott, részben feldolgozott vagy feldolgozatlan anyagot vagy terméket jelent, amelyet emberi fogyasztásra szánnak, illetve amelyet várhatóan emberek fogyasztanak el. Az „élelmiszer” fogalmába beletartozik az ital, a rágógumi, valamint az előállítás, feldolgozás vagy kezelés során szándékosan hozzáadott bármely anyag, többek között a víz is. Az élelmiszer fogalmába beletartozik meghatározott megfelelőségi pontot követően a víz is. (178/2002/EK rendelet)
élelmiszer-előállítás: : feldolgozatlan és feldolgozott termék - kivéve az alaptermék - előállítása érdekében történő alapanyag-tárolási, tisztítási, osztályozási, előkészítési, gyártástechnológiai, csomagolási, jelölési, tárolási és szállítási műveletek bármelyike;
élelmiszeripari vállalkozás: nyereségérdekelt vagy nonprofit, köz- vagy magánvállalkozás, amely az élelmiszerek termelésével, feldolgozásával és forgalmazásával összefüggő tevékenységet folytat
élelmiszeripari vállalkozó: az a természetes vagy jogi személy, aki/amely az általa ellenőrzött élelmiszeripari vállalkozáson belül felelős az élelmiszerjog követelményeinek betartásáért;
élelmiszerlánc:: azon folyamatok összessége, melyek szereplői közvetlen vagy közvetett hatással vannak az élelmiszerre a talajvédelem, agrár-környezetvédelem, növénytermesztés, növény-egészségügy, növényvédelem, az engedélyköteles termék és az állatgyógyászati termék előállítása, forgalomba hozatala és felhasználása, az élelmiszer- és takarmány-előállítás, szállítás, tárolás és forgalombahozatal, felhasználás, az állat tartása, szállítása, forgalomba hozatala, az állat-egészségügy, a növényi és állati eredetű melléktermék kezelés, tárolás, szállítás, forgalomba hozatal és felhasználás során;
életszám:

szarvasmarha jelölésekben az ENAR által alkalmazott 10 jegyű pozíciós életszáma

elsődleges termelés: elsődleges termékek előállítása, termesztése vagy tenyésztése, beleértve a termés betakarítását, a fejést és a haszonállat-tenyésztést az állatok levágásáig. Ugyancsak ide tartozik a vadászat és a halászat, valamint a vadon élő termékek betakarítása;
ENAR: Egységes Nyilvántartási és Azonosítási Rendszer.
ENAR-felelős:

Tenyészetekben az állatok jelölésének végrehajtásáért és a számára előírt ENAR feladatok ellátásáért felelős személy. A megyei körzetekbe sorolt tenyészetekben a megyei állategészségügyi hatóság által kijelölt körzeti kapcsolattartó állatorvos, önálló tenyészetekben az állattartó vagy megbízottja.

ENAR-koordinátor:

Az illetékes megyei állategészségügyi hatóság által kijelölt hatósági állatorvos, aki irányítja és ellenőrzi az adott megyében a TIR és az ENAR működtetését.

ENAR-szám (sertés):

A sertések megjelölésére és azonosítására használt, Magyarország ISO kódjeléből (HU) és a legfeljebb tizenkettő jegyű számból álló kód, amelyet az országos adatbázis ad ki, jelölőkalapács esetében a tenyészetkód.

energetikai hasznosítás céljából vetett többéves növény:

olyan, lágy, illetve fás szárú, évelő, újravetés, illetve újratelepítés nélkül legalább 5 évig energetikai alapanyag termelése céljából termesztett növény, mely szerepel az EMVA-ból az évelő, lágy szárú energiaültetvények telepítéséhez nyújtandó támogatások részletes feltételeiről szóló 71/2007. (VII. 27.) FVM rendeletben, illetve a fás szárú energetikai ültetvények telepítésének engedélyezése, telepítése, művelése és megszüntetése részletes szabályairól, valamint ezen eljárások igazgatási szolgáltatási díjáról szóló 45/2007. (VI. 11.) FVM rendelet 1. számú mellékletében;

engedélyköteles földhasználati tevékenység Natura 2000 gyepen:

a nád irtása, valamint október 31. és április 23. között történő legeltetés

engedélyköteles termék: : a növényvédő szer, növényvédőszer-hatóanyag, -adalékanyag, -segédanyag, a növényvédelmi hatású termék, a növényvédelmi célú eszköz és anyag (a műszerek kivételével), valamint a termésnövelő anyag (kivéve a 2003/2003/EK rendelet szerinti EK-műtrágya), engedélyköteles továbbá az alkalmazás célja szerint ezekre visszavezethető egyéb termék, amelynek forgalomba hozatala és felhasználása engedélyhez kötött;
engedélyköteles tevékenység (felszín alatti víz szerint):

Szennyező anyag elhelyezése, a földtani közegbe történő közvetlen bevezetése, a felszín alatti vízbe történő közvetett bevezetése, beleértve az időszakos vízfolyásokba történő bevezetést is, a felszín alatti vízbe történő közvetlen bevezetése

engedélyköteles tevékenység (Natura 2000 - természetvédelmi hatóság ):

275/2004. (X.8.) Korm.rend. szerint a gyep feltöréséhez, felülvetéséhez, faültetvénnyé alakításához; a terület helyreállításához;

Az erdőkről és az erdő védelméről szóló törvény, valamint a fás szárú energetikai ültetvényekről szóló kormányrendelet hatálya alá nem tartozó fa, facsoport, fás legelőn lévő fa telepítéséhez, kivágásához, kivéve a csatorna medrében, az üzemi vízszintnél a nedvesített keresztszelvényben lévő fa, facsoport mederfenntartási céllal történő kivágását;

erózió elleni védekezés ültetvényben:

a sorköz es művelő utak zold novenyi boritásának kialakitása vetessel, gyepesitessel,pillangos novényekkel, pillangos novények keverékevel vagy mulccsal (apritott novenyi anyag,fakereg, szalma, szena),vagy arkok (vizelvezetok) fuvesitese, vagy tamfal letesitese, vagy lejtőre merőleges/szintvonalas telepités

Eróziónak:

a lejtõn mozgó víz által okozott talajpusztulás, melynek eredményeként csökken a termõréteg vastagsága, csökken a tápanyagok mennyisége a talajban, leromlanak a talaj vízgazdálkodási tulajdonságai és ezek eredményeként csökken a termés.

érvényes vízjogi üzemeltetési engedély:

A vízjogi üzemeltetési engedély - az engedélyben meghatározott feltételekkel és az üzemeltetéshez kapcsolódó jogszabályokban és hatósági előírásokban meghatározott kötelezettségek mellett - feljogosít a vízilétesítmény használatbavételére és az engedély érvényességi ideje alatt annak üzemeltetésére.

Fagyott talaj:

5 cm-nél mélyebben, tartósan átfagyott talaj. Nem tekinthető a talaj fagyottnak, ha a felszíni réteg éjszaka fagyott, napközben pedig felenged

feldolgozás: az eredeti terméket lényegesen megváltoztató bármely tevékenység, beleértve a melegítést, füstölést, pácolást,érlelést, szárítást, marinírozást, kivonást, extrudálást vagy e folyamatok valamely kombinációját;
feldolgozatlan termékek: olyan élelmiszerek, amelyeken még nem végeztek feldolgozást, és ide tartoznak a szétválasztott, részekre osztott, elvágott, szeletelt, kicsontozott, darált,
megnyúzott, őrölt, vágott, tisztított, darabolt, kifejtett, tört, hűtött, fagyasztott, mélyfagyasztott vagy kiolvasztott élelmiszerek;
feldolgozott termék: a feldolgozatlan termékek feldolgozásából származó élelmiszerek. Ezek a termékek tartalmazhatnak olyan összetevőket, amelyek az előállításukhoz szükségesek,vagy különleges tulajdonságokat adnak nekik
Felelősség:: az élelmiszerlánc szereplői felelősek azon élelmiszer és takarmány biztonságáért, amelyet előállítanak, szállítanak, tárolnak vagy eladnak.
felszín alatti víz: Minden, a föld felszíne alatt a telített zónában elhelyezkedő víz, amely közvetlen érintkezésben van a földtani közeggel.
felszíni víz::

 mérettől függetlenül minden vízfolyás és állandó állóvíz, de nem tartozik bele a belvizes folt;

főnövény:

Az a növény, amelynek a termesztése az adott gazdálkodási évben a legnagyobb értékű hozamot adja, vagy a leghosszabb ideig foglalja le a területet, és amit a gazdálkodó az adott évi kérelmében megjelölt;

forgalomba hozatal: élelmiszer vagy takarmány készentartása eladás céljára, beleértve az élelmiszer vagy takarmány eladásra való felkínálását, vagy az élelmiszerek és takarmányok ingyenes vagy ellenérték fejében történő átadásának bármely egyéb formáját, valamint az élelmiszerek és takarmányok eladását, forgalmazását vagy átadásának egyéb módját;
füljelző:

Szarvasmarhák szabályszerű, mindkét fülében történő jelölésére szolgáló jelző eszköz.

gazdálkodási év:

A tárgyév szeptember 1-jén kezdődő és a következő év augusztus 31-ig tartó időszak.

gazdasági haszonállat: háziasított szarvasmarha-, sertés-, juh- és kecskefélék, háziasított páratlan ujjú patás állatok, baromfi, nyúl, továbbá e fajok vadon élő példányai, valamint a tenyésztett vadkérődzők,
gémeskút: olyan kút, amelyből a talajvíz kiemelését a kétkarú emelő elvén működő, a föld felszíne felett található szerkezet szolgálja, és a Mezőgazdasági Parcella Azonosító Rendszerben rögzítésre kerül
gondatlanság:

gondatlannak minősül az ügyfél, illetve az általa igénybevett közreműködője, képviselője magatartása, amennyiben az nem minősíthető szándékos magatartásnak;

gyógyszeres takarmány: : olyan takarmány, amely az állatgyógyászati készítményekre vonatkozó jogszabályokban meghatározott anyagot is tartalmaz;
gyommentes állapot: gyommentes állapotúnak kell tekinteni azt a hasznosított területet, amelyen különböző - kémiai, fizikai, biológiai - gyomszabályozási módszerek alkalmazásával olyan mértékben megakadályozták a gyomnövények, beleértve a veszélyes gyomnövények kelését (aranka fajok, parlagfű, selyemkóró), a szaporító képletek kialakulását, hogy a kultúrnövény, illetve gyep fejlődése nem kerül veszélybe a gyomnövények által kiváltott gyökérversengés és árnyékolás következtében; vagy pihentetett terület esetében azt a területet, ahol a virágzó gyomok jelenléte nem olyan mértékű, hogy az jelentősen megnöveli az esetlegesen következő kultúra megfelelő fejlődéséhez szükséges növényvédelmi munkálatok mennyiségét, költségét, vegyszerhasználatát;
gyűjtőcsomagolás: egy vagy több egyedi csomagolással ellátott élelmiszer második tárolótartályba történő helyezése, valamint maga az utóbbi tárolótartály
harmadik ország: : az Európai Unión kívüli ország
használati szám:

Magyar ENAR-számmal rendelkező egyedek tenyészeten belüli megkülönböztetésére szolgáló négyjegyű szám, amit a magyar ENAR-szám tíz számjegyének 6-9. számjegyei alkotnak.

hatáskörrel rendelkező hatóság: a Nemzeti Élelmiszerlánc-biztonsági Hivatal és a kérelmező székhelye vagy lakóhelye szerint illetékes megyei kormányhivatal mezőgazdasági szakigazgatási szerve, valamint a Mezőgazdasági és Vidékfejlesztési Hivatal központi szerve és Közvetlen Támogatások Igazgatósága (a továbbiakban: MVH) .
Helyes Mezőgazdasági Gyakorlat (HMGY):

Helyes Mezőgazdasági Gyakorlat. Vizek nitrátszennyezésének megelőzése, csökkentése érdekében a mezőgazdasági tevékenység folytatására vonatkozó előírások összessége, amelyek kiterjednek különösen az állattartó telepek trágyatárolására és a trágya mezőgazdasági felhasználására, valamint egyéb agrotechnikai műveletek vízvédelmi szabályaira. 59/2008.(IV.29) FVM rendelet tartalmazza a részletes szabályrendszert

hígtrágya:

A 90/2008 (VII.18) FVM rendelet 2. mellékletének 2.7 pontja szerint meghatározott folyékony halmazállapotú, hidraulikusan szállítható szervestrágya.

HMKÁ:

"Helyes mezőgazdasági és Környezeti Állapot" azaz az 50/2008 FVM rendelet I. melléklete szerinti előírások összessége.

időszakos vízfolyás:

olyan állandó vízhozammal, illetve vízborítással nem rendelkező vízfolyás (így különösen ér, patak, belvízcsatorna), amely időszakosan kiszárad tisztított szennyvíz, illetve használt víz bevezetése nélkül. A terepen jól fölismerhető, állandó jellegű mederalakulat. Az időszakos vízfolyások rendszerint rövidek, csak csapadékvízből táplálkoznak, vízgyűjtő területük átlagos esése nagy;

import:: áru harmadik országból a Magyar Köztársaság területére forgalomba hozatal céljából történő beszállítása;
integrált védelem: biológiai, biotechnológiai, kémiai, termesztési vagy növénynemesítésiintézkedések észszerű alkalmazása, amelyek során a kémiai növényvédő szerek használata arra a szorosan vett legalacsonyabb értékre korlátozódik, amely a kártevő populációnak egy gazdaságilag már elfogadhatatlan kárt vagy veszteséget okozó szint alatt való tartásához szükséges.
intenzív legeltetéses állattartás:

olyan legeltetéses állattartás, melynek során a külön jogszabályban meghatározott állategységben (a továbbiakban: ÁE) kifejezett állatsűrűség az 1,8 ÁE/ha értéket meghaladja;

inváziós és termőhely-idegen növényfajok:

A 269/2007. (X. 18.) Korm. rendelet mellékletében felsorolt növényfajok

Fásszárú inváziós és termőhely-idegen növényfajok: akác. amerikai kőris, bálványfa, keskenylevelű ezüstfa, fekete fenyő, erdei fenyő, gyalogakác, kései meggy, zöld juhar, alkörmös, japánkeserűfű fajok, kanadai aranyvessző, magas aranyvessző, parlagfű, selyemkóró, süntök

inváziós növény:

inváziós növények kategóriájába azok a növények tartoznak, amelyek emberi közreműködéssel, szándékosan vagy véletlenül Magyarországra kerültek, és a természetben agresszív terjedésük és növekedési erélyük következtében elszaporodtak, kiszorítva az őshonos növényeket.

ismételt meg nem felelés:

Ugyanazon előírás/követelmény megsértése három egymást követő éven belül több mint egy alkalommal került megállapításra, feltéve, hogy a földhasználót értesítették a korábbi meg nem felelésről és adott esetben a földhasználónak lehetősége volt megtenni a szükséges intézkedéseket az előzőleg megállapított meg nem felelés megszüntetésére.

istállótrágya:

Az állati ürülék, a bélsár és a vizelet keveréke szilárd halmazállapotú nedvszívó alomanyaggal, vagy a nélkül, nem beleértve a hígtrágyát.

jelölőkalapács:

Sertések jelöléséhez használható hat vagy a hét jegyű tenyészetkódot, alapanyaga nem tartalmazhat nehézfémet vagy más veszélyes anyagot, a nagy erővel történő beütés miatt kopásállónak kell lennie és jól fertőtleníthetőnek.

JFGK:

Jogszabályban foglalt gazdálkodási követelmények a 73/2009/EK Tanácsi Rendelet II. melléklete szerint.

JFGK 1 és 5:

NATURA 2000 területekkel kapcsolatos követelményrendszer.

JFGK 10: Egyes hormon-vagy tireosztatikus hatású anyagokra és β-agonistákra vonatkozó felhasználási tilalom az állattenyésztésben
JFGK 11: Élelmiszer-biztonság, takarmány-biztonság követelményei
JFGK 12: Szivacsos agyvelőbántalmak (TSE) elleni védekezés
JFGK 12-15: Bizonyos fertőző állatbetegségek megelőzésének és bejelentésének követelményei
JFGK 13: A ragadós száj- és körömfájás bejelentése
JFGK 14: Egyes fertőző állatbetegségek bejelentése: keleti marhavész, kiskérődzők pestise, sertések hólyagos betegsége, kéknyelv betegség, szarvasok epizootiás haemorrhagiás betegsége, juh- és kecskehimlő (Capripox), hólyagos szájgyulladás, afrikai sertés pestis, bőrcsomósodás-kór, Rift-völgyi láz
JFGK 15: Kéknyelv betegség bejelentése
JFGK 2:

JFGK 3:

Szennyvíziszap mezőgazdasági felhasználásával kapcsolatos követelményrendszer.

JFGK 4:

Nitrát érzékeny területeken a mezőgazdasági forrásokból származó nitrátok által indukált vízszennyezés csökkentésével kapcsolatos követelményrendszer.

JFGK 6:

Sertésszállítások nyilvántartása, azonosíthatósága és nyomon követhetőségével kapcsolatos követelményrendszer.

JFGK 7:

Szarvasmarhafélék azonosíthatóságával, nyilvántartásával és nyomon követhetőségével kapcsolatos követelményrendszer.

JFGK 8:

Juh és kecske azonosíthatóságával, nyilvántarthatóságával és nyomon követhetőségével kapcsolatos követelményrendszer.

JFGK 9: Növényvédő szerek kezelése
jogellenes kezelés: engedély nélküli anyagok vagy készítmények használata, illetve a hatályos jogszabályok szerint engedélyezett anyagoknak vagy készítményeknek az ezen jogszabályokban foglaltaktól eltérő célokra történő, illetve eltérő feltételek melletti használata,
Jogellenesen forgalmazott termék: forgalomba hozatali és felhasználási engedély nélkül forgalmazott engedélyköteles termék, az engedélyes gyártó nevének, a termék nevének jogosulatlan feltüntetése vagy engedélyre való jogosulatlan hivatkozás, illetve valótlan adatokat tartalmazó címke, csomagolóanyag, eszközutánzás, jogosulatlan kiszerelési, formulázási tevékenységből származó áru.
jogi aktus:

Az 73/2009/EK rendelet II. mellékletében felsorolt minden egyes irányelv és rendelet; azonban a szóban forgó rendelet mellékletének 6., 7., 8. pontjában felsorolt irányelv és rendeletek egyetlen jogi aktust alkotnak.

jogkövetkezmények mértéke:

Egyes meg nem felelések hatásának megállapításával a támogatáscsökkenés mértékének meghatározása.

jóváhagyott Natura 2000 terület:

Olyan közösségi jelentőségű terület, amelyet az Európai Unió bizottsági vagy tanácsi határozattal jóváhagyott.

Juh és Kecske Egységes Nyilvántartási és Azonosítási Rendszer :

Az egyed megjelölésére és azonosítására használt, Magyarország jeléből (HU), és a 9-11 számjegyű egyedi számból álló kód. Ezt az országos számítógépes adatbázis adja ki az állattartó igénylése alapján. Az egyedi szám első számjegye sorozatszám, 5 számjegye a fülszám előtag, amely a tenyészetre utaló jel. Az egyedi szám további 5 számjegye a használati szám, amely tartalmazza a születési év utolsó számjegyét és legfeljebb 4 számjegyből álló sorszámot.

juhok egyedi megjelölése:

Állatokat mielőtt elhagyják a születéskori tenyészetét, de legkésőbb 6 hónapos korukig ENAR-számmal kell megjelölni.

károsító: növényre vagy növényi termékre káros növény-, állat- vagy kórokozó faj, törzs vagy biotípus
kártékony szervezet: növények és növényi termékek növény- vagy állatvilághoz tartozó kártevője, valamint vírusok, baktériumok, mycoplasmák és egyéb kórokozók
kecske ENAR-szám:

Az egyed megjelölésére és azonosítására használt, Magyarország jeléből (HU), és a 10 számjegyű egyedi számból álló kód. Ezt az országos számítógépes adatbázis adja ki a tartó igénylése alapján. Az egyedi szám 1-4 számjegye a területi felelős által ellátott területre utaló szám, az utolsó 5-10 számjegye a használati szám.

kedvezőtlen adottságú terület (KAT):

24/2007. (IV. 17.) FVM rendelet alapján meghatározott, a MePAR fizikai blokk szinten lehatárolt terület.

kéknyelv betegségre fogékony állatfajok: valamennyi kérődző
kiemelt jelentőségű természetmegőrzési terület:

Kiemelt közösségi jelentőségű élőhelytípus található, az Európai Unió jogi aktusával történt jóváhagyást követően az élőhelyvédelmi irányelv 4. cikke (4) bekezdésének megfelelő természetvédelmi célkitűzés meghatározásával jogszabályban kihirdetésre került, és amelyre a kiemelt jelentőségű közösségi fajok, illetve kiemelt jelentőségű közösségi élőhelytípusok természetvédelmi helyzetének helyreállítása, illetve fenntartása érdekében az e rendelet szerinti természetvédelmi előírások alkalmazandók.

kisméretű füljelző: a NÉBIH által bárányok, illetve gidák jelölésére engedélyezett füljelző 6 hónapos korig;
kölcsönös megfeleltetés rendelet:

Kölcsönös megfeleltetés körébe tartozó ellenőrzések lefolytatásával, valamint a jogkövetkezmények alkalmazásával kapcsolatos szabályokról szóló 81/2009 (VI.10.) FVM rendelet.

könnyen oldódó nitrogéntrágya:

 különösen trágyalé, hígtrágya, könnyen oldódó ammónium és nitráttartalmú műtrágya;

kontaminációra gyanús állat: a betegségre fogékony állatfaj azon egyede, amely az összegyűjtött járványtani adatok alapján a ragadós száj- és körömfájás vírusával közvetlenül vagy közvetetten érintkezhetett.
Környezetvédelmi Alapnyilvántartó Rendszer (KAR) adatszolgáltatás:

Az alapadatoknak a környezeti alapnyilvántartás részére történő bejelentése egyedi környezetvédelmi azonosító adatok létrehozása, vagy az alapadatok módosításának bejelentése céljából.

környezetvédelmi területi jel (KTJ):

Környezetvédelmi objektum egyedi környezetvédelmi azonosító adata.

környezetvédelmi ügyfél jel (KÜJ):

Természetes személyjogi személy és jogi személyiséggel nem rendelkező szervezet egyedi környezetvédelmi azonosító adata.

kötelező védekezés: az élelmiszerlánc-felügyeleti szerv által elrendelt állami, közérdekű vagy termelői védekezés;
közvetett bevezetés:

Anyagok felszín alatti vízbe történt bevezetése a földtani közegen átszivárogva.

közvetlen bevezetés:

Anyagok felszín alatti vízbe történő bevezetése anélkül, hogy azok átszivárognának a földtani közegen.

Külföldi, vagy más tagállami ENAR jelölés:

az egyed megjelölésére és azonosítására másik tagállamban
használt, az ország ISO kódjeléből és maximum 12 karakterből álló egyedi kód.

kunhalom:

a természet védelméről szóló 1996. évi LIII. törvény 23. § (3) bekezdés f) pont szerinti definíciónak megfelelő - olyan kultúrtörténeti, kulturális örökségi, tájképi, illetve élővilág védelmi szempontból jelentős domború földmű, amely kimagasodó jellegével meghatározó eleme lehet a tájnak -, a Mezőgazdasági Parcella Azonosító Rendszerben meghatározott és feltüntetett területi kiterjedéssel rendelkező objektum;

lappangási időszak: az az időszak, amely a betegség kórokozójának való kitettség és a klinikai tünetek megjelenése között eltelhet. Így pl.
Keleti marhavész 21 nap
Kiskérődzők pestise 21 nap
Sertések hólyagos betegsége 28 nap
Kéknyelv betegség 40 nap
Szarvasok epizootiás haemorrhagiás betegsége 40 nap
Juh- és kecskehimlő (Capripox) 21 nap
Hólyagos szájgyulladás 21 nap
Tescheni betegség (fertőző sertésbénulás) 40 nap
Bőrcsomósodás-kór 28 nap
Rift-völgyi láz 30 nap
legeltethető állatfajok Natura 2000 területen:

Szarvasmarha, juh, kecske, szamár, ló és bivaly.

magánszemélyek háztartási igényeit meg haladó tevékenység:

Vegyes állattartás esetében összesen 5 számosállat/ingatlan, baromfi esetében 3 számosállat/ingatlan mértéket egyidejűleg meghaladja az állatlétszám.

Magyar ENAR-szám:

A szarvasmarha egyed megjelölésére és azonosítására használt, Magyarország ISO kódjeléből (HU) és tíz számjegyből álló egyedi kód; a bejelentett egyed kódját az országos adatbázis adja ki.

Makroszervezetek: fonálférgek, élősködő, ragadozó és beporzást elősegítő ízeltlábúak különböző fejlődési alakjai.
marhalevél: az állat központi nyilvántartásba vételét és a központi adatbázisban nyilvántartott adatait, valamint az állattartó személyét tanúsító, az állat másik tagállamba vagy harmadik országba történő kiszállítása esetén útlevélként alkalmazandó, az állat-egészségügyi bizonyítványhoz kötelezően csatolandó hatósági bizonyítvány,
másodlagos jelölés (juh):

Füljelzőt kell alkalmazni, amely vonalkódot is tartalmaz.

másodvetés:

a főnövény után a következő gazdálkodási év első növényének vetéséig betakarított, vagy zöldtrágya-növényként talajba forgatott kultúra

másodvetésű takarónövény:

A nyári betakarítású veteményt követően a talaj takarását biztosító vetett növény.

meg nem felelés:

A követelményektől és előírásoktól való eltérés.

Meg nem felelések mértéke:

A meg nem felelés „mértéke” különösen annak figyelembevételével kerül megállapításra, hogy a meg nem felelés kiterjedt hatással rendelkezik-e, vagy hatása magára a mezőgazdasági üzemre korlátozódik.

Meg nem felelések súlyossága:

A meg nem felelés „súlyossága” különösen a meg nem felelés következményeinek jelentőségétől függ, tekintetbe véve a szóban forgó követelmény vagy előírás célját.

Meg nem felelések tartóssága:

A meg nem felelés „tartóssága” különösen attól az időtartamtól függ, ameddig a kiváltott hatás érezhető, vagy amennyi idő alatt a szóban forgó hatás ésszerű eszközökkel megszüntethető.

Megelőzés: azonosítani és rendszeresen felül kell vizsgálni az eljárások kritikus pontjait, és az élelmiszerlánc szereplőinek biztosítaniuk kell, hogy ezeken a pontokon ellenőrzést végeznek
megengedett növényvédőszer-maradék határértéke (maximum residue level – MRL)”: : az élelmiszerben vagy takarmányban, illetve azok felületén előforduló növényvédőszer-maradék koncentrációs szintjének engedélyezett felső értéke, amelyet rendeletek állapítanak meg
megyei állategészségügyi hatóság:

Mezőgazdasági Szakigazgatási Hivatal területi szerve.

MePAR:

 Mezőgazdasági Parcella Azonosító Rendszer

mezőgazdasági hasznosítású terület:

Szántó,gyep, ültetvény és konyhakert összes területe.

mezőgazdasági közvetlen kifizetés:

Egységes területalapú támogatás (SAPS) , nemzeti kiegészítő ( TOP UP) kifizetések - a tanácsi Rendelet I. mellékletének megfelelően.

mezőgazdasági parcella:

Egy vagy több szomszédos táblából álló összefüggő földterület, amelyen egy növénycsoportot termeszt egy földhasználó.Adott támogatási jogcím sajátosságait figyelembe véve egy tábla területe vagy több szomszédos tábla összefüggő területe.

mezőgazdasági termelő:

Olyan jogi, vagy természetes személy, illetve természetes vagy jogi személyek csoportja – tekintet nélkül az ilyen csoport vagy tagjainak nemzeti jog szerinti jogállására – akinek, illetve amelynek a gazdasága a Közösség területén található a Szerződés 299. cikkében meghatározottak szerint, és aki, illetve amely mezőgazdasági tevékenységet folytat.

mezőgazdasági terület:

A szántóterületek, az állandó legelők vagy az állandó kultúrák által elfoglalt terület.

mezőgazdasági tevékenység:

Mezőgazdasági termékek termelése, tenyésztése vagy termesztése, ideértve a betakarítást,a fejést, az állattenyésztést és a mezőgazdasági célból történő állattartást, valamint a földterületeken A HMKÁ fenntartása.Az 1994. évi LV tv. szerint a növénytermesztés, kertészet, állattenyésztés, halászat, haltenyésztés, szaporító anyag termesztés, vadgazdálkodás, erdőgazdálkodás, vegyes gazdálkodás.

MJKSZ:

Magyar Juh- és Kecsketenyésztők Szövetsége

Munka-egészségügyi várakozási idő: a kijuttatott növényvédő szer teljes beszáradásától kezdődő órákban vagy napokban megadott időtartam, amelynek lejárta előtt az engedélyköteles termékkel kezelt területen bármilyen munkavégzés csak a felhasználáshoz előírt védőfelszerelésben végezhető.
műtrágya:

Iparilag előállított trágya;

műtrágyázás szempontjából tiltott terület (Csak nitrátérzékeny területen):

Felszíni vizek partvonalának 2 méteres sávjában.

nagyméretű füljelző: a NÉBIH által továbbtartásra szánt állatok jelölésére engedélyezett füljelző 6 hónapos kortól (Juh)
Natura 2000 terület:

A MePAR-ban fizikai blokk szinten lehatárolt természet közeli, vagy természetvédelmi terület.(az aktuális területi listát az Irányító Hatóság közleményben teszi közzé).

nem pontszerű (diffúz) szennyezőforrás:

Olyan szennyezőforrás, amelyet térben nagy kiterjedésű területhasználat (így például a településeken belüli egyedi szennyvízelhelyezés együttes hatása, közlekedés, növényvédőszer- és műtrágyahasználat, állattartás, kivéve az állattartó telepeket) alkot, illetve, ha az egyes tevékenységekhez kötődő terhelés nem határolható le;

nitrátérzékeny terület:

43/2007.(VI.1) FVM rendelet szerint MePAR blokkszinten lehatárolt terület, továbbá a 27/2006 (II.7) Korm. rendelet 5. §-ban meghatározott felszín alatti vizek szempontjából érzékeny belterület kivéve, ha a felszín alatti víz nitráttartalma bizonyítottan nem haladja meg az 50 mg/l értéket, és ahol állattartás folytatható, valamint a a bányatavak 300 méteres parti sávja; az egységes környezethasználati engedélyezési eljárás alá tartozó állattartó telepek, valamint azok trágyatárolóinak területe; a nagy létszámú állattartó telepek, valamint azok trágyatárolóinak területe, valamint a trágyafeldolgozás területe.

nitrátszennyezés:

Mezőgazdasági eredetű nitrogénvegyületek vizekbe, illetve környezetükbe történő közvetlen vagy közvetett bejutása, illetve bejuttatása, aminek következtében veszélybe kerül az emberi egészség, az élővilág, a vízi ökoszisztéma és a vizek rendeltetésszerű felhasználása, romlik a vizek esztétikai értéke.

növény: növény-egészségügyi vonatkozásban az élő növény és a növény meghatározott élő részei (beleértve a friss gyümölcsöt és a magvakat), így különösen:
a) a termés botanikai értelemben, a gyorsfagyasztással tartósítottak kivételével;
b) a zöldség, a gyorsfagyasztással tartósítottak kivételével;
c) a gumó, hagyma, hagymagumó, gyöktörzs;
d) a vágott virág;
e) a leveles ág;
f) a leveleit megtartó kivágott fa;
g) a levél, levélzet;
h) a növényi szövettenyészet;
i) az élő pollen;
j) a szemzőhajtás, dugvány, nemesoltvány;
k) a vetőmag botanikai értelemben, a nem elvetésre szántak kivételével; valamint
l) bármely más növényi rész, amelyet az EB rendeletben eljárás szerint növénynek meghatároz;
növény-egészségügyi zárlat: : zárlati károsító előfordulásának felszámolását, terjedésének megakadályozását szolgáló, védekezési vagy megsemmisítési célú növény-egészségügyi intézkedés;
növényi károsítók járványos fellépése: gazdaságilag veszélyes mértékű károsító-felszaporodás, amely a növényállomány vagy növényi termék megóvása érdekében a hatóság által elrendelt növényvédelmi eljárás alkalmazását teszi szükségessé;
növényi termék: a feldolgozatlan vagy egyszerű előkészítésen (például őrlés, szárítás vagy préselés) átesett növény
Növényvédelmi csomagolóeszköz Gyűjtőhely: : a felhasználóktól átvett csomagolóeszköz-hulladék gyűjtésére szolgáló telephely.
Növényvédelmi gépek típusminősítési eljárás alanya: az 5 dm3-nél nagyobb tartállyal rendelkező növényvédelmi gépek csak típusminősítés után hozhatók forgalomba. A típusminősítési eljárást a növényvédelmi gép gyártója, forgalmazója által szolgáltatott adatok alapján, vagy vizsgálat alapján kell lefolytatni.
növényvédelmi korlátozás: szállítási, forgalomba hozatali, felhasználási tilalmi intézkedés, melyet
a) növényben, növényi termékben a megengedettnél magasabb növényvédőszermaradék-tartalom, vagy az arra irányuló gyanú tisztázása idejére,
b) engedélyköteles termék engedélytől eltérő jellemzője, vagy az arra irányuló gyanú tisztázása idejére,
c) engedélyköteles termék jogellenes forgalomba hozatalának megszüntetéséig,
d) zárlati károsító előfordulás, vagy az arra irányuló gyanú tisztázása idejére, valamint
e) e törvény végrehajtására kiadott jogszabály szerint ellenőrzés-köteles szaporító és ültetési anyag esetében hoznak;
Növényvédelmi minimumkövetelmények: engedélyköteles termékek felhasználására és forgalomba hozatalára vonatkozó 2008. évi XLVI. Tv. valamint a 43/2010. FVM rendelet illetve a 103/2003 (IX.11.) FVM rendelet szerint gondoskodni kell a növényvédelemi tevékenység során kiürült csomagoló burkolatok, göngyölegek szakszerű összegyűjtéséről, kezeléséről, megsemmisítéséről. (pl.: növényvédő szer csomagolóeszköz más célra még tisztított állapotban sem használható) (61/2009. (V. 14.) FVM rendelet 17. melléklet)
Növényvédelmi szolgáltatás:: csak az nyújthat, aki rendelkezik a felhasznált növényvédő szer forgalmazási kategóriájának megfelelő engedéllyel (fehér vagy zöld könyvvel), valamint kamarai tagsággal, és az azzal járó pecséttel.
növényvédő hatású termék, növényvédelmi célú eszköz és anyag: a károsítók elleni védekezés megalapozásához szükséges műszer, eszköz, a növényvédelmi előrejelzéshez használt műszer és csapda, a kifejezetten a károsítókat csalogató, riasztó, ölő, fizikai hatáson alapuló eszköz, illetve a károsító riasztására, csalogatására, biológiájának, viselkedésének, szaporodásának, életfolyamatainak gátlására, módosítására szolgáló készítmény, továbbá olyan növényvédelemmel kapcsolatos termék, amely nem minősül növényvédő szernek, illetve növényvédőszer-hatóanyagnak;
növényvédő szer: növényvédőszer hatóanyag, és egy vagy több növényvédőszer hatóanyagot tartalmazó készítmény, olyan formában, ahogyan az a felhasználóhoz eljut
Növényvédő szer engedélyezés: közigazgatási hatósági eljárás, amelynek során a NÉBIH, mint engedélyező hatóság a kérelmező által benyújtott kérelemre, az ország területére vagy annak egy részére engedélyezi egy növényvédő szer forgalomba hozatalát és felhasználását
növényvédő szer forgalmi kategóriák: a növényvédőszer forgalmazás és a felhasználás szempontjából az MgSzH Központ I., II. és III. forgalmi kategóriába sorolja a növényvédőszereket.
- Az I. és II. forgalmi kategóriába sorolt növényvédő szerek forgalmazásához, vásárlásához, felhasználásához, továbbá a növényvédő szerrel végzett szolgáltatásához I. vagy II. forgalmi kategóriájú növényvédő szer forgalmazási, vásárlási, és felhasználási engedély (a továbbiakban együtt: engedély) szükséges.
- A III. forgalmi kategóriába sorolt növényvédő szer vásárlása és saját célú felhasználása szakképesítéshez, engedélyhez nem kötött.
növényvédő szer:: egy vagy több növényvédőszer-hatóanyagot tartalmazó készítmény, felhasználásra kerülő formában, amely
a) védi a növényeket és növényi termékeket a károsító szervezetektől, vagy megakadályozza a károsító szervezetek tevékenységét;
b) nem tápanyagként (például növekedésszabályozóként) befolyásolja a növények életfolyamatait;
c) tartósítja a növényi termékeket, kivéve a tartósító-szerekre vonatkozó külön előírások hatálya alá tartozó készítményeket;
d) irtja a nemkívánatos növényeket; vagy
e) elpusztítja a növények egyes részeit, befolyásolja vagy megelőzi a növények nemkívánatos növekedését;
Növényvédőszer címkétől eltérő felhasználása: a felhasználó felelősségére az engedélyező hatóság külön határozatban engedélyezheti kiskultúrákban, illetve kis területű felhasználásra valamely már engedélyezett növényvédő szer felhasználását az engedélyben nem jelölt kultúrákban, legfeljebb az engedély érvényességi idejéig. A határozatban szereplő felhasználás a növényvédő szer engedélyokiratában, illetve a jóváhagyott címkéjén nem kerül feltüntetésre. A kiadott határozat alapján a növényvédő szert meghatározott termelői kör használhatja.
Növényvédőszer csomagolóeszközből kommunális hulladéknak tekinthető egység: : Lakossági felhasználásra kerülő 1 liternél, illetve 1 kg-nál nem nagyobb mennyiségű növényvédő szer csomagolására használt kiürített, tisztított csomagolóeszköz-hulladékok települési hulladékként kezelhetők, ha szelektív gyűjtésükről és kezelésükről jogszabály nem rendelkezik.
Növényvédőszer Eseti felhasználási engedélye: Az engedélyező hatóság engedélyezheti valamely, Magyarországon már engedélyezett növényvédő szer felhasználását, az engedélyben előírt felhasználástól eltérő területen vagy módon, ha az alkalmazást közérdek vagy növényvédelmi helyzet indokolja, és olyan ismeretekkel rendelkeznek, amelyek biztosítják, hogy a növényvédő szer a kérelmezett alkalmazási területeken hatásos.
Növényvédőszer forgalmazó: növényvédőszer forgalmazónak minősül valamennyi, növényvédő szerrel kereskedelmi, illetve kereskedelmi szolgáltatási tevékenységet folytató növényvédőszer-gyártó, -formáló, -kiszerelő és -raktározó, valamint kis- és nagykereskedő.
növényvédőszer hatóanyag: anyag vagy mikroorganizmus, beleértve a vírusokat is, amely általános vagy különleges hatást fejt ki a kártékony szervezetek ellen; vagy a növényekre, növények részeire vagy növényi termékekre;
Növényvédőszer készítmény: két vagy több anyagból álló keverék vagy oldat, amelynek legalább egyik összetevője hatóanyag, és amelyet rendeltetésszerűen növényvédő szerként alkalmaznak;
Növényvédőszer Kísérleti célú felhasználása: Magyarországon olyan kísérlet vagy kutatási, illetve fejlesztési célú vizsgálat, amely adott technológiában nem engedélyezett növényvédő szer környezetbe való kijutásával jár, csak az engedélyező hatóság által kísérleti célra kiadott engedély birtokában, ellenőrzött feltételek mellett, korlátozott mennyiségekkel és korlátozott területen végezhető.
növényvédőszer nyilvántartási kötelezettség: : az I. forgalmi kategóriás szerek esetében minden tételre vonatkozik. II. és/vagy III. forgalmi kategóriás szerek tárolása esetén csak akkor kell nyilvántartást vezetni, ha a raktárkészlet meghaladja a 25 kg-ot. Nyilvántartásnak megfelel a növényvédő szer vásárlásáról kapott számlabizonylat és a folyamatosan vezetett készletnyilvántartó lap is
növényvédőszer-hatóanyag: olyan anyag vagy mikroorganizmus, beleértve a vírusokat is, amely hatást fejt ki
a) a károsító szervezetekre, vagy
b) a növényre, a növény részeire vagy a növényi termékre;
Növényvédőszer-maradék: olyan maradékok amelyek jelenleg vagy korábban a növényvédő szerekben használt hatóanyagokat, anyagcseretermékeket és/vagy a hatóanyagok bomlás- vagy reakciótermékeit tartalmazza és amelyek megjelenik a növényben, növényi termékben, állati eredetű élelmiszerben, illetve azok felületén, beleértve különösen azokat a maradékokat, amelyek a növényvédelem és állatgyógyászat során való használat eredményeként, illetve biocidként jelennek meg és növényvédő szer alkalmazása okozta
Növényvédőszert felhasználó:: a növényvédő szert raktározás, szállítás, előkészítés, illetve a felhasználásra előírt technológiai folyamatban kezelő, felhasználó természetes személy, illetve gazdálkodó szervezet.
nyomon követhetőség: lehetőség arra, hogy nyomon követhető legyen egy élelmiszer, takarmány, élelmiszer előállítására szánt állat vagy olyan anyag, amely anyagot élelmiszer vagy takarmány előállításánál felhasználásra szánnak, illetve amelynél ez várható, a termelés, a feldolgozás és a forgalmazás minden szakaszában;
Nyomon követhetőség: meghatározott nyomon követhetőségi eljárást kell létrehozni, és arról naprakész dokumentációs rendszert kell működtetni az élelmiszerek, a takarmányok, az élelmiszer termelésre szánt állatok, valamint az élelmiszerbe vagy takarmányba bekerülő vagy vélhetően bekerülő egyéb anyagok tekintetében.
önálló tenyészet:

Olyan árutermelő/kereskedő vagy karantén típusú, szarvasmarhát és/vagy sertést tartó tenyészet, amelyben az illetékes megyei állategészségügyi hatóság 5. § szerinti engedélyével az állattartó saját maga vagy megbízottja útján látja el az ENAR-ral kapcsolatos feladatokat.

öntözési célú vízhasználat:

Felszíni és felszín alatti vizekből kizárólag öntözési célú vízkivétellel járó vízhasználat, amely érvényes vízjogi üzemeltetési engedély alapján végezhető.

Országos Adatbázis:

A tenyészetek, a tartási helyek, az állatok, az állatmozgások nyilvántartására, valamint az ezekkel kapcsolatos adatok kezelésére, feldolgozására és az arra jogosultak részére adat szolgáltatására létrehozott TIR, ENAR és BIR rendszerek központi számítógépes adatbázisa.

Országos Állategészségügyi Információs Rendszer (OÁIR):

Az állategészségügyi hatóság élőállat- és állati eredetű termékszállítás ellenőrzési, járványügyi, állatjóléti, élelmiszer-higiéniai, élelmiszer minőségellenőrzési, takarmányfelügyeleti, gyógyszer-ellenőrzési és laboratóriumi diagnosztikai feladatainak támogatására kialakított információs rendszer.

Országos Járványvédelmi Központ (OJK): : a Nemzeti Élelmiszerlánc-biztonsági Hivatal (a továbbiakban: NÉBIH) szervezeti keretein belüli, egyes bejelentésre kötelezett betegség felszámolását irányító országos szervezet.
ősgyep:

olyan legelő vagy kaszáló, amelynek növényföldrajzi, ökológiai és fajösszetételi jellemzői az adott élőhely szerint természetesnek tekinthetők; természetközeli, természetes gyepállomány

pangóvíz:

általában a talaj nagy agyagtartalma, gyenge szerkezetessége, tömődöttsége miatt szinte teljesen víz-át nem eresztő. Ennek egyik következménye az e szint feletti időszakos túlnedvesedés, pangóvíz képződés, anaerob, (redukciós) körülmények hatására zöldeskék és vaseres, ún. "glejes szint" látható. A könnyen oldható vas vegyületek károsak a gyökerek életére

parcella azonosító:

MVH egységes kérelemben megjelölt MePAR szerinti blokkazonosító és
parcella sorszám együtt véve;

partvonal: : a nagyvízi medrek, a parti sávok, a vízjárta, valamint a fakadó vizek által veszélyeztetett területek használatáról és hasznosításáról, valamint a nyári gátak által védett területek értékének csökkenésével kapcsolatos eljárásról szóló kormányrendeletben meghatározott fogalom; azaz a meder és a part találkozási vonala
permetezési napló: : formátumát és adattartalmát a 43/2010. (IV. 23.) FVM rendelet 2. számú melléklete tartalmazza. A támogatási időszak alatt kötelezően vezetendő Gazdálkodási Napló GN10 jelű lapja is megfelel a permetezési napló elvárásainak.
Permetezőgépek felülvizsgálata: Felülvizsgálatra a permetezőgép tulajdonosának a permetezőgép működési engedélyének lejártát megelőzően kell jelentkeznie. A jelentkezést az állomás címére kell beküldeni, amely értesíti a permetezőgép tulajdonosát a felülvizsgálat időpontjáról. A felülvizsgálat elvégzéséig a permetezőgép rendeltetés szerint használható.
pontszerű szennyezőforrás:

Kisebb kiterjedésű, adott tevékenységből származó, lehatárolható helyen található szennyezőforrás.

ragadós száj- és körömfájás fertőzésre fogékony fajba tartozó állat: állattartó gazdaságban tartott házi vagy vadon élő kérődző állat, illetve sertés;
ragadós száj- és körömfájás fertőzött állat: a ragadós száj- és körömfájás iránt fogékony állatfaj azon egyede, amelyben a ragadós száj- és körömfájásra jellemző klinikai tüneteket vagy kórbonctani elváltozásokat állapítottak meg, vagy amelyben a ragadós száj- és körömfájást laboratóriumi vizsgálat alapján hivatalosan megállapították;
ragadós száj- és körömfájás fertőzöttségre gyanús állat: a ragadós száj- és körömfájás
iránt fogékony állatfaj azon egyede, amelyen olyan klinikai tünetek vagy kórbonctani elváltozások találhatók, amelyek a ragadós száj- és körömfájás alapos gyanúját vetik fel
ragadós száj- és körömfájás lappangási idő: a fertőzés és a ragadós száj- és körömfájás klinikai tüneteinek megjelenése közötti leghosszabb időtartam, szarvasmarhafélék és sertések esetében 14 nap, juh- és kecskefélék, valamint egyéb fogékony állatok esetében 21 nap.
Régi növényvédőszer-hatóanyag: bármely növényvédőszer-hatóanyag, amely forgalomban volt a külön jogszabályban meghatározott időpontig
SAPS:

Egységes területalapú támogatás.

sertés szállítólevél:

Az állatok eredetét, állat-egészségügyi forgalomképességét igazoló és a szállított sertéseket kísérő dokumentum, amely egyben a szállítás országos adatbázisnak való bejelentésére is szolgál.

speciális növényvédőszer-kijuttatás:

Valamely inváziós vagy termőhely-idegen növényfaj ellen pontos, cseppmentes és célirányos vegyszer-kijuttatással - így különösen a tuskó-, sarj- vagy levélkenés, a pontpermetezés, a tőinjektálás technológia alkalmazásával - történő védekezés.

szabálytalanságok:

Az adott támogatás nyújtására vonatkozó szabályoknak való bárminemű meg nem felelés.

szakszerű trágyakezelés:

Szilárd alap trágyalé gyűjtőaknával. A trágyakazlat szakaszosan rakják, magassága legalább 2,5 m. A trágyában az ürülék és az alom egyenletesen elegyítve. A trágyalevet rendszeresen visszaöntözik. A trágyakazal tömör, kellően nyirkos, légzsákmentes. Kiszáradás ellen fedett. Környezetszennyezés minimális.

szállítólevél:

országon belüli két tenyészet közötti szállításokat a tenyésztő által kitöltött szállítólevélnek kell kísérnie. Adatlapok az ENAR oldalon letölthetők

számosállat:

500 kg élőtömegű állategyed vagy csoport.

szándékosság:

szándékosnak minősül az ügyfél, illetve az általa igénybevett közreműködő, képviselő magatartása, amennyiben az ügyfél vagy az általa igénybevett közreműködő, képviselő tudatában van annak, hogy a tanúsított tevőleges magatartás vagy mulasztás az intézkedésekkel összefüggésben az ügyfél számára a jogosultság jogosulatlan megszerzése, annak fenntartása, illetve az intézkedésekkel összefüggésben jogosultságának bármely eleme vonatkozásában kedvezőbb elbírálást biztosít, mint a tanúsított tevőleges magatartás nélkül;

szántóterület:

Növénytermesztés céljából megművelt földterület és területpihentetés alatt álló vagy HMKÁ-nak megfelelően tartott földterület, vagy növényházak vagy más rögzített,illetve mobil fedél alatti földterület.

szarvasmarha ENAR:

A szarvasmarha-fajok egyedeinek azonosítási és nyilvántartási rendszere, ami kapcsolódik a tenyészetek nyilvántartásához, biztosítja az állatok nyomon követését, továbbá alapját képezi az érintett szakterületek (állategészségügy, állattenyésztés, piacszabályozás stb.) nyilvántartási rendszerének.

szarvasmarha ENAR rendelet:

A szarvasmarha-fajok egyedeinek jelöléséről, valamint Egységes Nyilvántartási és Azonosítási Rendszeréről szóló 99/2002. (XI. 5.) FVM rendelet.

szarvasmarha útlevél:

Az állat exportra történő szállítása esetén az export-bizonyítványhoz kötelezően csatolandó hatósági bizonyítvány.

szennyezés:

Anyagok vagy energia ember általi közvetlen vagy közvetett bevezetése a felszín alatti vízbe, ha ez veszélyezteti az emberi egészséget vagy a vízellátást, károsítja az élővilágot és a vízi ökológiai rendszereket.

Szennyezett csomagolóeszköz-hulladék: a növényvédő szerrel közvetlenül érintkező kiürült csomagolóeszköz, illetve olyan termék, amelyet növényvédő szer forgalomba hozatala, szállítása, tárolása, felhasználása során ezen készítmények csomagolására használtak. Nem tartozik ide a termékkel közvetlenül nem érintkező, vagy a növényvédő szerrel közvetlenül érintkező rétegtől elkülönített papír és kezeletlen fa.
szennyezettség:

Szennyező anyagnak a felszín alatti vízben vagy a földtani közegben terhelés, illetve szennyezés hatására kialakuló, szennyezettségi határértékeket meghaladó koncentrációja.

szennyező anyag:

Minden anyag, ami nem természetes okból a földtani közegbe, illetve a felszín alatti vízbe kerülve szennyezést, illetve vízminőségromlást okozhat.

szennyezőforrás:

Körülhatárolható helyen folyó tevékenység, amiből egyszeri, folyamatos vagy szakaszos terhelés éri (tényleges) vagy érheti (potenciális) a felszín alatti vizet, illetőleg a földtani közeget, amely lehet: pontszerű vagy nem pontszerű (diffúz), illetőleg tényleges, illetőleg potenciális.

szennyvíziszap:

Biológiai, kémiai, illetve hőkezeléssel vagy más megfelelő eljárással (így különösen szennyvíziszap felhasználásával történő biogáz előállítás, komposztálás révén), továbbá a települési folyékony hulladék tartós, legalább 6 hónapig tartó tárolásával vagy kémiai kezelésével nyert olyan iszapok, melyek szennyezőanyag tartalma e rendelet előírásainak megfelel, és amelyekben a kezelés hatására a fekál coli és a fekál streptococcus szám iszap ml-ben mért mennyisége az eredeti érték tíz százaléka alá csökken.

szennyvíziszap felhasználáshoz engedélyes:

A talajvédelmi hatósági engedéllyel rendelkező földhasználó vagy a szennyvíztisztító mű, szennyvízkezelő berendezés, komposztáló telep üzemeltetője.

szennyvíziszap komposzt:

Olyan szennyvíziszap, amelyhez az e rendelet előírásainak megfelelő minőség elérése érdekében biohulladékot és ásványi eredetű adalékokat kevertek, és az a 23/2003. (XII. 29.) KVVM RENDELET szerinti komposztáló telepen kerül előállításra.

szennyvíziszap mezőgazdasági felhasználás:

Olyan tevékenység, ami szennyvíziszapnak a mezőgazdasági terület talajára történő kijuttatását, illetve bedolgozását célozza.

szervestrágya:

Az állatállomány által ürített trágya, illetve a trágya és az alom keveréke, feldolgozott formában is, idetartozik különösen a hígtrágya, az istállótrágya.

szervestrágyázás szempontjából tiltott területek (nitrátérzékeny):

Tavak melletti 20 méteres sáv, egyéb felszíni vizektől mért 5 méteres sáv, védőtávolság 3 m-re csökkenthető, ha a mezőgazdasági művelés alatt álló tábla 50 m-nél nem szélesebb és 1 ha-nál kisebb területű, kúttól mért 25 méteres körzetben.

szikkasztás:

 amióta szennyvíztisztító telepek működnek és ott szennyvíziszap keletkezik, a törekvés az, hogy a szennyvíziszapot iszapszárítással, szikkasztással vagy más technológiával víztelenítsék. Az így kapott anyagot komposztálással vagy anélkül a mezőgazdaságban meghatározott szabályok szerint lehet hasznosítani

szivárgásmentesség (trágyatárolás esetében):

tömör, vízzáró kivitelezéső építéstechnológiai elem (különösen fém vagy beton) olyan elıírása, amely biztosítja, hogy az építéstechnológiai elem kémiai tulajdonságai alapján tartósan ellenálljon a trágya korróziós bontó hatásainak.A szivárgásmentességet biztosíthatja olyan szigetelı réteg is, amely a támfelületre, illetve az építéstechnológiai elemek illesztési hézagaiba felhordható, rögzíthetı vagy kiteríthetı, és ami megakadályozza a trágya híg fázisának átszivárgását; Éppen ezért a trágyatároló anyaga lehet különösen beton, fém vagy mőanyag, de a fólia, geomembrán - vagy más fólia jellegő bélésanyaggal szigetelt. Az egyes építıelemeknek szivárgásmentesen kell egymáshoz csatlakoznia, ezért közöttük döntıen mőanyag vagy kellıen kikeményedı szigetelıanyagnak kell lennie, kivéve a hegesztett fólia jellegő anyagokat, ahol az egyes fóliaelemeket szivárgásmentes hegesztés rögzíti egymáshoz. Szivárgásmentesség további megoldása a - különösen műanyag alapú -folyadékzáró szigetelő réteg felvitele (pl. festéssel).

Szükséghelyzet: haladéktalanul értesíteni kell az illetékes hatóságokat, ha feltételezhető, hogy az élelmiszer vagy a takarmány nem biztonságos. Haladéktalanul vissza kell vonni a piacról azon élelmiszert vagy takarmányt, amelyről feltételezhető, hogy nem biztonságos.
Szuppresszív vakcinázás:: kizárólag a fertőzött állatok kiirtásával összefüggésben elvégzett sürgősségi vakcinázás, mert csak így lehetséges a külvilágba kerülő ragadós száj- és körömfájás-vírus mennyiségének csökkentése.
tábla:

A mezőgazdasági parcellán belüli, azonos hasznosítási irányú összefüggő földterület, amelyen egy földhasználó egy növényfajt termeszt, beleértve a takarmánykeverékeket és a vegyesgyümölcsösöket is. A táblát nem metszhet kötelezettségvállalással érintett terület

tábla (AKG):

A mezőgazdasági parcellán belüli, azonos hasznosítási irányú összefüggő földterület, amelyen egy földhasználó egy növényfajt termeszt, beleértve a takarmánykeverékeket és a vegyesgyümölcsösöket is (a 61/2009 FVM rendelet 2.§ 61. pontja szerint).

tájképi elem:

gémeskút és kunhalom

takarmány: feldolgozott, részben feldolgozott vagy feldolgozatlan anyag vagy termék, többek között adalék, amelyet állatok szájon át történő etetésére szánnak;
takarmány elsődleges előállítása: mezőgazdasági termékek előállítása, beleértve különösen a növénytermesztést, a betakarítást, a fejést és az állatok tenyésztését (levágásuk előtt), vagy a halászatát, amely kizárólag olyan termékeket eredményez, amelyek betakarításuk, begyűjtésük, vagy kifogásuk után az egyszerű fizikai feldolgozáson kívül nem mennek keresztül semmilyen egyéb más műveleten.
takarmányipari vállalkozás: nyereségérdekelt vagy nonprofit, köz- vagy magánvállalkozás, amely a takarmányok termelésével, előállításával, feldolgozásával, tárolásával, szállításával vagy forgalmazásával foglalkozik, beleértve a termelő saját állatainak takarmányozására szolgáló takarmány termelését, feldolgozását vagy tárolását is;
takarmányipari vállalkozó: az a természetes vagy jogi személy, aki/amely az általa ellenőrzött takarmányipari vállalkozáson belül felelős az élelmiszerjog követelményeinek betartásáért;
talajvédelmi terv:

Talajvédelmi hatósági eljárásokat megalapozó szakanyag a 90/2008. (VII. 18.) FVM rendelet szerint.

Tápanyag-gazdálkodási minimumkövetelmények:

Talajjavítás a talajvédelmi hatóság engedélye alapján végezhető, betartva a vonatkozó jogszabályban foglalt előírásokat. (a 61/2009. (V. 14.) FVM rendelet 16. sz. melléklet)

tartási hely: Bármely olyan, egy járványügyi egységet képező létesítmény, építmény vagy fedetlen gazdaság esetén bármely olyan hely, ahol az (1) bekezdés szerinti állatokat állandó vagy időszakos jelleggel tartanak, vagy ahol ilyen állatok tartózkodnak, beleértve a vágóhidakat, a halfeldolgozókat, a keltető üzemeket és az állati hulla megsemmisítőket. Több létesítmény, építmény egy tartási helynek tekintendő, ha az állatok egymással közvetlenül érintkezhetnek, függetlenül az ott tartott állatok fajától, hasznosításuk módjától. Amennyiben egy tartási helyen több tenyészet található, úgy azoknak azonos állategészségügyi minősítésűnek kell lenniük.
tenyészet:

egy állattartó a hozzátartozó tartási hellyel együtt.

tenyészetkód:

Tenyészet azonosító száma az országos adatbázis nyilvántartásában.

tenyésztési hatóság:

Mezőgazdasági Szakigazgatási Hivatal Központja

terápiás kezelés: egy engedélyezett anyagnak a beadása valamely haszonállatnak, állatorvosi vizsgálatot követően, termékenységi zavar kezelésére - beleértve a nem kívánt vemhesség megszakítását -, valamint béta-agonisták esetében borjazó teheneknél szülészeti segítségnyújtás céljából, légzési zavarok, patahenger-gyulladás és laminitis kezelésére, továbbá lóféléknél szülészeti segítségnyújtás céljából
terasz:

olyan tereplépcsõ, amellyel csökkentjük a lejtõ hajlásszögét és az így kialakított teraszlapokon a gépi ill. egyéb mûvelés lehetõvé válik. Kialakításának célja: a lejtõn lefutó víz romboló erejének csökkentése a meredekebb lejtõkön a gépi mûvelés lehetõségének megteremtése

termelés, a feldolgozás és a forgalmazás szakaszai: : egy élelmiszer elsődleges termelése és az élelmiszer tárolása, szállítása, eladása vagy átadása a fogyasztónak, beleértve az élelmiszer behozatalát, valamint, ha szükséges, a takarmány behozatala, termelése, előállítása, tárolása, szállítása, forgalmazása és átadása a fogyasztónak;
termésnövelő anyag: a növények tápanyagellátását szolgáló vagy a talajok tápanyag-szolgáltató képességét, termőképességét befolyásoló (kivéve a víz, a szén-dioxid és az adalékanyag nélküli, kezeletlen istállótrágya), természetes eredetű vagy fizikai, kémiai, biológiai, illetve egyéb mesterséges úton előállított anyagok, valamint ezek kereskedelmi céllal összeállított kombinációja;
természetes élőhely:

Jellegzetes földrajzi, abiotikus és biotikus tényezők alapján elhatárolható, természetes állapotában megőrzött vagy természetszerű szárazföldi illetve vízi terület.

termesztőközeg: olyan földek, földkeverékek és egyéb közegek szilárd vagy folyékony halmazállapotban, amelyek a növények számára gyökerezési közegként és élettérként szolgálnak;
termőföld:

az a földrészlet, amelyet a település külterületén az ingatlan-nyilvántartásban szántó, szőlő, gyümölcsös, kert, rét, legelő (gyep), nádas, erdő, fásított terület művelési ágban vagy halastóként tartanak nyilván;

tiltott anyagok: olyan anyagok, amelyeket takarmány vagy élelmiszer nem tartalmazhat az állatok, illetve az ember egészségének vagy a környezet veszélyeztetése vagy károsítása miatt;
TIR:

Tenyészet Információs Rendszer.

Tisztított csomagolóeszköz-hulladék: : a növényvédő szernek a 103/2003 FVM rendelet 4. § (1) bekezdése szerint megtisztított, szemmel láthatóan anyagmaradékot nem tartalmazó csomagolóeszköze.
törzskönyvezett állatgyógyászati készítmény: a forgalombahozatali engedéllyel rendelkezõ, törzskönyvbe bejegyzett állatgyógyszer (gyógyszer, gyógypremix, homeopatiás készítmény), gyógyhatású készítmény, oltó- és kórjelző anyag, az élettani szükségleten felül adott nem nutritív testidegen takarmánykiegészítő anyag,
továbbtartásra meghagyott állat (juh) :

Az a hazai születésű állat, amelyet tizenkét hónapos koráig nem vágnak le, illetve minden importból származó egyed, amelynek rendeltetési helye közvetlenül nem vágóhíd.

trágya:

Minden olyan nitrogénvegyületet, illetve egyéb olyan összetevőket tartalmazó anyag, amely a termesztett növények tápanyagellátását szolgálja, szolgálhatja.

trágyatároló létesítésére tiltott területek:

Vízjárta terület,felszíni víztől, valamint ivóvízkivételt szolgáló felszín alatti vízkivételtől számított 100 méteren belül, bányatavak 300 méteres parti sávjában.

trágyató:

olyan általaban mesterseges tó melybe az állattartás során keletkező higtrágyát szikkasztják.

trágyázási tilalmi időszak (nitrátérzékeny terület): október 31. és február 15.között

TSE-fertőzésre gyanús állat: élő, levágott vagy elhullott állatok, amelyek idegi vagy viselkedésbeli rendellenességet vagy az általános állapotnak a központi idegrendszer károsodására visszavezethető előrehaladó leromlását mutatják, vagy mutatták, és amelyeknél a klinikai vizsgálat, a kezelésre adott válasz, a kórbonctani vizsgálat vagy a levágás előtti és utáni laboratóriumi analízis alapján összegyűjtött adatok nem teszik lehetővé alternatív diagnózis felállítását.
A szarvasmarhafélék szivacsos agyvelőbántalmára (BSE-re) gyanúsak azok a szarvasmarhafélék, amelyek a specifikusan a BSE kimutatására szolgáló gyorstesztre pozitív reakciót adtak;
TSE-k: valamennyi fertőző szivacsos agyvelőbántalom az emberben előfordulók kivételével;
túllegeltetés:

A gyep olyan helytelen legeltetési módból eredő károsodása, amelynek során a gyepben állományalkotó fűfélék rövidre rágása és taposás következtében a gyep foltokban kiritkul, a talajfelszín fedetlenné válik.

Új növényvédőszer-hatóanyag: bármely növényvédőszer-hatóanyag, amely nem minősül régi növényvédőszer-hatóanyagnak.
üzemelő és távlati ivóvízbázis védőterülete:

43/2007. (VI. 1.) FVM rendelet mellékletének A/2. részében felsorolt területek.

Vakcina: Az aktív immunitás elérésére készített oltóanyagok gyűjtőneve. Az elnevezés Edward Jenner (1749-1823) angol orvos felfedezéséből (1798) származik. Tehát legyengített kórokozókat tartalmazó védőoltás, oltóanyag.
védővakcinázás: a kerületi főállatorvos által kijelölt területen lévő gazdaságokban végzett olyan sürgősségi vakcinázás, amelynek a célja, hogy megvédje a fogékony állatokat a vírus légi úton vagy ragályfogó tárgyak útján való terjedése miatt bekövetkező fertőződéstől.
végső fogyasztó: egy élelmiszer utolsó fogyasztója, aki nem egy élelmiszeripari vállalkozás tevékenysége során használja fel az élelmiszert
veszélyes gyomnövények:

Arankafajok, Selyemkóró, Parlagfű.

vízfolyás: :

minden olyan természetes vagy mesterséges terepalakulat, melyben állandóan vagy
időszakosan víz áramlik.

vízzel telített talaj:

olyan nagy nedvességtartalmú talajállapot, amikor a talaj további csapadék befogadására már nem képes, és a talaj gépi munkavégzésre nem alkalmas, károsodhat

völgyzáró-gátas halastó: olyan keresztgátas halastó, amely állandó vízfolyások duzzasztásával jön létre és amelyen a tápláló vízfolyás keresztül folyik
zárlat:: személy, állat, állati eredetű termék, állati eredetű melléktermék, jármű, egyéb fertőzésközvetítő anyag mozgásának, mozgatásának, illetve szállításának hatósági korlátozása állatbetegség terjedésének megakadályozása érdekében;
zárlati károsító: potenciális gazdasági jelentőségű károsító, amely a veszélyeztetett területen még nem fordul elő, vagy előfordul, de nem terjedt el, és hatósági határozat alapján védekezést folytatnak ellene.
Zöld könyv:

a juh- és kecskefélék állománynyilvántartására szolgáló dokumentáció

zöldtrágya-növény:

olyan vetett növényfaj, amely növénytakaróként beborítja a talajt és a fejlődése vegetatív szakaszában, de legkésőbb virágzáskor teljes tömegében a talajba bedolgozásra kerül a talajtermékenység javításának céljából. Az árvakelés nem minősül zöldtrágya-növénynek;

» További hasznos fogalmak
Felhívom szíves figyelmét arra, hogy a jelen tájékoztatás szakmai vélemény, amely kötelező erővel nem bír, arra bíróság vagy más hatóság előtt megalapozottan hivatkozni nem lehet.
Impresszum Oldaltérkép Jogi nyilatkozat © Nemzeti Agrárgazdasági Kamara 1994-2013