|
JFGK 2. A felszín alatti vizek szennyezés elleni védelme
A követelmények célja:
A felszín alatti vízkészlet védelme, a megfelelő minőségű víz biztosítása a jövőbeni vízfelhasználás érdekében.
Mire vonatkozik az ellenőrzés?
A hatóság azt vizsgálja, hogy történt-e a gazdálkodó telephelyén, vagy területén szennyező anyag közvetlen, vagy közvetett bevezetése a felszín alatti vízbe. Ez azt jelenti, hogy megnézik, van-e a gazdálkodó területén olyan kút, akna stb., amely szennyezőanyag közvetlen, vagy közvetett bevezetésére alkalmas. Amennyiben igen, akkor történt-e ezeken keresztül bevezetés. Megvizsgálják továbbá a különböző szennyezőanyagok tárolásának szakszerűségét, illetve azt, hogy szennyezőanyag talajfelszínre történt kijuttatásával és szikkasztással nem történt-e közvetett szennyezés. Mezőgazdasági eredetű szennyezőanyagnak minősül a trágya, műtrágya, olaj, üzemanyag, növényvédő szer, szennyvíz, mosóvíz.
Tilos
- Nem megengedett a szennyezőanyagok felszín alatti vízbe történő közvetlen bevezetése.
- Nem megengedett a szennyezőanyag bevezetése minden olyan mesterséges tóba, amelyet a földtani közeg kitermelésével és ezáltal a felszín alatti víz feltárásával hoztak létre, így különösen a bányatavakba, illetve jóléti tavakba.
- A felsorolt szennyezőanyagok felszín alatti vízbe történő közvetett bevezetése (beleértve az időszakos vízfolyásba történő bevezetést is) engedéllyel történhet. (Magyarázat 1.)
Közvetlen szennyezés
Nem történhet a gazdaság területén található működő vagy felhagyott kútba (1. kép: Szennyvízzel elszenynyezett felhagyott kút) esetleg aknába folyékony vagy szilárd halmazállapotú szennyezőanyagok bevezetése, illetve elhelyezése. (Magyarázat 2., Magyarázat 3.) Közvetlen bevezetésnek minősülhet olyan természetes vagy mesterséges gödörbe vagy árokba történő bevezetés, ahol a bevezetett szennyeződés közvetlenül a felszín alatti vízbe jut. Ilyen gödör vagy árok lehet építkezéshez használt anyagnyerő hely, vízelvezető árok, vagy bármely okból a felszínt megbontó beavatkozás. A közvetlen bevezetés megvalósulhat a bevezetés helyéhez, állandó vagy ideiglenes jelleggel kiala kított csővezeték vagy árok kiépítésével. Ez elsősorban folyékony szennyezőanyag esetében fordulhat elő. Ugyancsak közvetlen talajvízszennyezés a fent leírt bevezetési helyekhez történő eseti folyékony szennyezőanyag szállítása és ürítése, teherautó, tartály vagy bármely a szennyezőanyag szállítására alkalmas szállítóeszköz segítségével.
Nem szabad szennyező anyagot juttatni olyan mesterséges tavakba (bányatavakba, jóléti tavak) (2. kép: Bányató), melyeket a vízzáró fedőréteg (Magyarázat 4.) eltávolításával hoztak létre, közvetlen kapcsolatot teremtve a felszín alatti és felszíni víz között. A szennyezőanyagnak tilos direkt módon a tóba, vízbe való bejuttatása. Ugyancsak tilos a tóparton való elhelyezése, ahonnan a bemosódás által, a felszín alatti víz közvetlen szennyezését eredményezheti.
Közvetett szennyezés
Nem szabad engedély nélkül a felszín alatti vízbe közvetett módon szennyező anyagot juttatni. A felszín alatti vizek mezőgazdasági eredetű szennyezése a következő esetekben jöhet létre:
- Állandó és időszakos felszíni vízfolyások (pl. patakok) szennyezésével.
- Az állattartásból keletkező trágyatavak, illetve szennyvíztavak kialakulásával.
- Különböző szennyezőanyagok, főképp szerves és műtrágya, valamint olaj és üzemanyag nem megfelelő tárolásával. A nem megfelelően szigetelt aljzatú tárolókból a szennyező anyag közvetve a felszín alatti vízbe szivárog el, ezért gondoskodni kell a tárolók megfelelő szigeteléséről, műszaki védelméről.
- Az állattartó telepek nem megfelelő kialakításával, amely szintén közvetetten szennyezi a felszín alatti vizeket.
- A felhagyott bányák, elsősorban felszíni művelésű homok- és kőbányák, valamint az agyagnyerő helyek szennyezésével szintén közvetett felszín alatti vízszennyezés jön létre. (3. kép: Felhagyott bánya)
- A felszín alatti víz közvetett szennyezését jelentheti a mezőgazdasági termelés során túl nagy mennyiségben felhasznált műtrágya és növényvédő szer is. Ezek a felhasználásuk során, a megművelt területen a felszínről a csapadék által feloldva szivárognak be a talajba és a felszín alatti vízbe is. Éppen ezért az előírtakon túli mennyiségben ilyen anyagok használata nem engedélyezett.
Tippek
- Amennyiben a telepen üzemanyagkút van, körülötte az olajos csurgalékvíz összegyűjtésére betontálcát kell kialakítani, és az összegyűjtött vizet olajfogón kell átvezetni.
- Az üzemanyagtartályok és kiemelő kútoszlopok használatát kötelező előírások határozzák meg az üzemelő számára, érdemes utána nézni a 11/1994. (III. 25.) KM, illetve a 9/2008. (II. 22.) ÖTM rendeletekben.
- A felhagyott kutakat szakszerűen, engedélyezett módon el kell tömedékelni, ezzel is megszüntetve a felszín alatti víz potenciális szennyezését.
- A műtrágyát és a növényvédő szereket ajánlott csak a szükséges mennyiségben alkalmazni, mert ezzel elkerülhetők a felszín alatti vizek ilyen irányból érkező szennyezése, emellett költségmegtakarítást is jelent úgy, hogy terméscsökkenést nem okoznak.
|
- A felhagyott kutakat, elsősorban ásott kutakat gyakorta használják szennyvízszikkasztásra. Mivel ezek a termelő, vagy a megfigyelő kutak a víztartó réteget csapolják meg, a bevezetett szennyvíz közvetlenül a felszín alatti vízbe jut, és azt szennyezi.
- A szerves és műtrágyát esetenként fedetlenül úgy tárolják, hogy alattuk nem található vízzáró aljzat (például beton aljzat), amivel az összegyűlő csurgalékvizet megfelelően el lehet vezetni. Ugyancsak gyakori, hogy az olaj és az üzemanyag tárolása nem megfelelő.
- Előfordulhat a műtrágyának a növény által felvehető mennyiségen túli adagolása, mely szennyezésként a felszín alatti vízben jelenik meg. A szerves trágya kiszórásánál megfigyelhető, hogy azok elsősorban az állattartó telepek közelében kerülnek felhasználásra. Nem egyenletes terítés esetén olyan területek alakulnának ki, ahol a kihelyezett nagy mennyiségű szerves trágya már nem kerül a növényzet által hasznosításra, így a felszín alatti vizet szennyezi.
Magyarázat 1.
A 219/2004. (VII. 21.) Korm. rendelet 1. számú melléklete szerinti szennyezőanyagok közül közvetlenül a mezőgazdasági termeléshez a következők kapcsolhatók:
- szerves trágya (ammónia és nitrit tartalma, illetve oxigénháztartásra kedvezőtlen hatású anyagok miatt);
- műtrágya (a szerves foszforvegyületek és az eutrofizációt elősegítő anyagok, elsősorban a nitrátok és foszfátok miatt);
- olaj és üzemanyag (az ásványolaj és egyéb tartósan megmaradó szénhidrogén tartalma miatt);
- növényvédő szer (felszín alatti vizekre káros hatóanyagaik miatt);
- mezőgazdasági tevekénység közben keletkező szennyvíz, mosóvíz (a bennük fellelhető kemikáliák miatt).
Magyarázat 2.
Folyékony szennyezőanyag a gazdálkodás során a trágyából, növényvédő szerből, műtrágyából, olajból, üzemanyagból esővíz, öntözővíz vagy egyéb víz által feloldott hasznosításra nem kerülő folyadék. Folyékony szennyezőanyag továbbá a mosóvíz és a kommunális vagy ipari-technológiai szennyvíz.
Magyarázat 3.
Működő kút az olyan fúrt vagy ásott kút, amely vízbeszerzési, megfigyelési, vagy mintavételi kútként működik. Felhagyott kút olyan eredetileg működő kút, mely korábbi céljának megfelelően már nem működik.
Magyarázat 4.
Vízzáró fedőréteg a felszínen vagy felszín közelében található általában agyag vagy nagy agyagtartalmú réteg, mely a felszín alatti víz (rétegvíz) és a felszín között helyezkedik el.
| Állategység meghatározása |
 |
|